Műszaki szövegek fordításának különleges szempontjai

Pontos fordítás

A lefordított szöveg legyen összhangban a forrásszöveg tényleges tartalmával. A TELJES forrásszöveget és CSAKIS ezt a szöveget kell lefordítani – kihagyások és kiegészítések csak akkor engedhetők meg, ha azokra feltétlenül szükség van.

Nyelvi minőség és fordítási szabványok

A célnyelvi fordításnak korrektnek – világosnak, tömörnek, logikusnak, de mindenekelőtt az olvasó számára érthetőnek – kell lennie.

Ellenőriznünk kell, hogy:

– a kifejezések/mondatok természetesen hangzanak-e;
– nem szerepel-e a fordításban az idegen nyelvű szöveg "tükörfordítása";
– a mondat nem tartalmaz-e szokatlan szerkezetet, nem túl hosszú, ellentmondásos vagy logikátlan-e (ha a mondat értelmi zavar nélkül rövidíthető, akkor rövidíteni KELL);
– nincs-e túl sok személyes névmás (ami az angol nyelv sajátossága – az eredeti angol szövegekhez képest más nyelvekben nagyon ritkán szólítják meg közvetlenül az olvasókat).

Országos szabványok

Az angol és más nyelvekben nem mindig ugyanazokat a szabványokat alkalmazzák, például a súly- és mértékegységek, a számok formája, az idő és a dátum megjelenítési formája, különböző számok és kódok, valamint regionális, földrajzi és közigazgatási kifejezések stb. vonatkozásában.
A fordításban megadott példák érthetőek-e az olvasó számára és/vagy megfelelnek-e az ország gyakorlatának?
Az olyan elemek, mint a mértékegységek, számformátumok, az idő és a dátum formája összhangban vannak-e az ország szabványaival és/vagy a projektben használt útmutatóval?
Ügyeljünk arra is, hogy a különböző nyelvekben más-más módon használják az írásjeleket is (például a gondolatjelet) és az ábrák, képek stb. számozása a magyar nyelvben „megfordul" (helyesen pl. 1. ábra, 2. sz. kép).
Néhány példa a helyes fogalmazásra:
– A gépet vizsgálat alá kell vetni; helyesen: a gépet vizsgálni kell.
– Kerülni kell a valamivel felszerelt, vagy ellátott kifejezéseket; pl.: a gép emelőfüllel legyen felszerelve, vagy legyen ellátva emelőfüllel. A helyes kifejezés: a gépen legyen emelőfül. Van aki ezt még bővíti a kell szóval: kell legyen ellátva.
– Kerülni kell a -nál, -nél végződést. Például a gépnél helyett a gépen, "ennél arra kell ügyelni" helyett "ekkor arra kell ügyelni".
– Az "elégítse ki a 4.1. szakasz előírásait" helyett helyesen a "4.1. szakasz szerinti legyen."
– Kerülni kell az idegen szavak használatát, mint pl. speciális, maximális, minimális stb. Ezek helyett a megfelelő magyar szavakat kell a szabványban alkalmazni (különleges, legnagyobb, legkisebb stb.).
– Keveredik a magas és a nagy kifejezés. A magast a függőleges irányú terjedelemben kell használni, pl.: magas fa, magas ház, de nagyfeszültség, nagy nyomás.
– vagy mondva: -andó, -endő kerülendő. Például: "a gépkönyvben megadandó adatok" helyett "a gépkönyvben meg kell adni a következőket".
Az "ábra", "táblázat", "fejezet", "szakasz" kifejezések kisbetűvel írandóak.
"Az alábbi" kifejezés helyett "a következő" kifejezést kell használni.
A fejezetek, szakaszok, mellékletek stb. száma után mindig pontot kell tenni. Például: 3.4.3. szakasz, B.2. fejezet, de B melléklet.
– Igék használata a műszaki kézikönyvekben, technológiai folyamatok leírásánál:
– egyes számú, önöző felszólító mód – pl. nyomja meg
– többes szám, első személy felszólító mód – pl. nyomjuk meg
– személytelen forma – pl. meg kell nyomni

Egyéb konkrét jó tanácsok:

Nem tanácsoljuk például vegyészeti tárgyú szövegek fordítását azoknak, akik abban a tévhitben élnek, hogy a gipsz kristályvize valamiféle üdítőital. Azt is jó tudni, hogy a szilikát és a szilikon két különböző fogalom megnevezésére szolgál. A szilikát a kovasav sója, a szilikon pedig a szilicium bonyolult szerves vegyülete.

Aki geológiai szövegek fordítására vállalkozik, az ne csodálkozzon azon, hogy a pedológia idegen szó nemcsak gyermeklélektant jelent, de a talajtan megnevezésére is szolgál.

Persze F. VEILLET-LAVALLÉE jogosan vetette fel a patetikus kérdést: „Ki dicsekedhet azzal, hogy mindent tud?" - hiszen a műszaki tudományokba a vegyészet, a gépészet és az elektrotechnika éppen úgy beletartozik, mint az út-, vasút- és a vízépítés. Szoros értelemben véve tehát nemcsak „szakfordító", de még „műszaki fordító" sem létezik, hiszen ha csak a gépészetet tekintjük, olyan óriási területet kell átfognunk, amely a különböző szerszámgépektől az élelmiszeripari és textilipari gépeken keresztül a vegyipari és a bányagépekig terjed. Egy gépről viszont nem nyilatkozhatunk szakértelemmel, ha gyártási és felhasználási technológiáját nem ismerjük.

A műszaki fordítás ezért jobbára megalkuvás. A szakember rendszerint a nyelveket nem ismeri eléggé, a fordító viszont a tárgyban nem lehet olyan jártas, mint a specialista. Mindazonáltal a jó szakfordító, nagyobb fordítástechnikai tudásával és gyakorlatával a felmerülő problémákat általában könnyebben tudja megoldani, mint a fordításban járatlan kutató vagy mérnök. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a műszaki fordításhoz széles körű, jól összeállított dokumentáció (mindkét nyelven tankönyvek és szakkönyvek, szabadalmi leírások, képes szótárak, értelmező szótárak, saját szógyűjtemény) szükséges.
A szakemberek bizonytalankodása a nyelv használatában mind a forrásnyelvi, mind a célnyelvi szövegben éreztetheti hatását. Jobbára nehézkes, nehezen érthető az az alapszöveg, amelyet ők írnak, de ugyanilyen az a fordítás is, amelyet ők készítenek.
A mérnökök és technikusok szemében igen sokféle és eltérő művelet például egyszerűen kapcsolás-nak minősül, holott a vasúti kocsik vagy a gépkocsik összekapcsolása (accouplement, Kupplung, vagy coupling), a sebességváltók tengelykapcsolása (embrayage, Kupplung, clutch vagy coupling), a híradástechnikai összeköttetés megteremtése (mise en connexion vagy en communication, Verbindung, connecting vagy connection), a hornyok és a csapok összeillesztése (assemblage, Verband, assembling) stb. gyakorlati megvalósulásukat tekintve eléggé távol esnek egymástól.
S ezzel a néhány példával még távolról sem merítettük ki a kapcsolás gyűjtőszó felhasználási lehetőségeit. Az e fajta gyűjtőszavak gyakori alkalmazása igen megnehezíti az alapszöveg helyes értelmezését, valamint a fordítás megértését.
Műszaki szövegek fordítása során nem szabad elfeledkeznünk az egyes nyelvi terminusok jelentésmezőinek részleges átfedéséről, valamint arról, hogy nem minden terminológia annyira rendezett, mint az elektrotechnikáé. De még ezen a téren is sok a bizonytalanság. A németek például az elektroncsövek erősítési tényezőjének a megnevezésére sokáig a Verstärkungsfaktor terminust használták, majd ezt más területek számára foglalták le, s az elektroncsövekkel kapcsolatosan ma már a Durchgriff kifejezéssel élnek. A franciák viszont az eddig használt transparence de grille kifejezést vetették el a facteur d‘amplification kedvéért. A két nyelv terminológiai mozgása tehát ellentétes irányú volt. Az angolszászok megmaradtak a grid transparency szókapcsolat mellett.

A német Verstärkung, elektroncső esetében, a francia- és angolnyelvben gain-nek felel meg (tehát nem amplification). Az antennák erősítésére az angolban és a franciában ugyancsak a gain terminus használatos, míg a németek Gewinn-t mondanak. Ezeket és a hasonló jelentésbeli eltéréseket a magyar nyelvben csak összetett szavakkal vagy szókapcsolatokkal lehet visszaadni. Például: az elektroncső erősítése, az antenna erősítése stb. A puszta „erősítés" gyűjtőszó, amint láttuk, nem megfelelő.

Az URH-t (ultra-rövidhullám) ne cseréljük össze a mikrohullámmal. Az előbbi ultra-short waves, Ultrakurzwellen, ondes ultracourtes (valamennyi többes számban), míg az utóbbi microwaves, Mikrowellen, microondes. A németnyelvben UKW-Empfänger, a francia nyelvben viszont récepteur FM, vagyis récepteur ŕ modulation de fréquence. Magyarul: URH-vevő.
Persze nem mindig a szerző pontatlansága az oka a fordítói tévedéseknek. Megesett már, hogy a francia auto-transformateur kifejezést ‘gépkocsitranszformátor’-ként fordították magyar nyelvre, holott az takarék áramváltó-t, illetve takarék feszültségváltó-t jelent. Németül Sparstromwandler, illetve Sparspannungswandler, angolul economical transformer vagy auto-transformer. Angolul mondják még series transformer-nek is. A francia nyelvben ugyancsak előfordulhat a transformateur en série alakban.

Volt olyan „szakfordító" is, aki a német Strasse szót (abban a szövegösszefüggésben: hengersor) egyszerűen utca-ként fordította magyarra csupán azért, mert a kétnyelvű szótár első egyenértékűsége mellett kötött ki.
Forrás: Dr. Tarnóczi Lóránt: Fordítástechnika